Lemezjátszó hangkarok
A hangkar tartja a hangszedőt, és vezeti a tűt a lemez barázdájában. A hangminőség szempontjából meghatározó elem, többféle típusban (kardán, unipivot, tangenciális) és hosszban (9 vagy 12 hüvelyk) létezik. A lemezjátszó karjának cseréje a rezgések és a torzítás csökkentésével optimalizálhatja a lejátszás teljesítményét. További információ
A kar szerepe a lejátszóláncban
A hangkar mechanikus kapcsolatot teremt a lemezjátszó és a hangszedő között. Feladata, hogy a hangszedőt a lemezbarázdák olvasásához optimális feltételek között tartsa: helyes szög, megfelelő tűnyomás, maximális stabilitás. Egy jó kar egyszerre legyen elég merev, hogy ne vigyen át zavaró rezgéseket a hangszedőre, és elég könnyű, hogy minimálisra csökkentse az inerciát, amely ronthatja a barázdakövetést. Ez a két, látszólag ellentmondó követelmény magyarázza, miért befolyásolják közvetlenül a hangzást az anyagválasztás és a kar kialakítása.
A karnak lehetővé kell tennie a hangszedő felszerelését, beállítását és cseréjét is a felhasználó igényei szerint. Három rögzítési rendszer létezik egymás mellett: P-Mount (egyszerűsített közvetlen csatlakozás), Standard (csavaros rögzítés egy hangszedőhéjra), valamint Ortofon/SME (moduláris rendszer a hangszedő gyors cseréjéhez). A kar és a hangszedő mechanikai kompatibilitása meghatározza a lemezjátszó későbbi fejleszthetőségét.
A különböző hangkartípusok
A kardáncsapágyas kar a legelterjedtebb típus. Két csapággyal biztosítja a vízszintes és a függőleges mozgást, jó kompromisszumot kínálva a hatékonyság, a könnyű beállíthatóság és a gyártási költség között. A súrlódási erők azonban mindkét csapágyban jelen vannak, ami zavaró rezgéseket és enyhe torzítást okozhat. A belépő szintű karok többnyire fémötvözeteket használnak, míg a magasabb kategóriás modellek az alumíniumot vagy a szénszálat részesítik előnyben merevségük és alacsony tömegük miatt.
Az unipivot kar két csapágy helyett csak egyetlen csuklópontot használ. Egyetlen tűhegyen (néha rubyon vagy szilikongél-fürdőn) egyensúlyozva minimalizálja a súrlódást, és teljes mozgásszabadságot ad, ami nagy pontosságú barázdakövetést tesz lehetővé. Ez a konstrukció ugyanakkor gondos azimutbeállítást igényel, mivel a kar minden irányban elfordulhat. Finomabb beállítást igénylő és általában sérülékenyebb mivolta ellenére az unipivot kar a zeneiségéért kedvelt az audiofilek körében.
A tangenciális kar a mesterlemezeket vágó véső mozgását utánozza. Lineárisan, a barázdára merőlegesen mozog, a tűt folyamatosan az ideális lejátszási tengelyben tartva. Ez az elrendezés elméletben kiküszöböli a követési hibát, és drasztikusan csökkenti a torzítást. Ezt a kartípust elsősorban csúcskategóriás lemezjátszókon találjuk meg a vezérlőmechanizmus bonyolultsága miatt. Egyes modellek légcsapágyas felfüggesztést alkalmaznak a súrlódásmentes mozgásért. Az 1970–80-as évek Technics, Marantz, Revox és B&O lemezjátszói is kínáltak tangenciális karokat, amelyek ma keresettek a használtpiacon.
A kar hossza és geometriája
A 9 hüvelykes (kb. 23 cm) karok vannak a lemezjátszók többségén. Ez a sztenderd hossz a követési hiba (ami a hossz növelésével csökken) és a lemezjátszó helyigénye közti kompromisszum eredménye. A 12 hüvelykes (30 cm) karok csökkentik a tű helyzete és az ideális vágási tengely közti szögeltérést. Egyes, az ezoterikus kategóriába sorolt márkák, mint a Transrotor, Thorens, Clearaudio vagy Pro-Ject lehetővé teszik a 12 hüvelykes karok használatát a standard karok helyett, fejlesztési lehetőséget kínálva.
A kar formája (egyenes vagy S alakú) nem befolyásolja a követési hibát, de más paraméterekre hat. Az egyenes kar elméletileg jobb merevséget nyújt monoblokk szerkezete révén, míg az S vagy J alakú kar kompakt vagy DJ lemezjátszókon segít kompenzálni a követési hibát, ahol szűk a hely. A tört kar további szögei azonban anyagsűrűség-változásokat hoznak létre, amelyek elősegíthetik a rezonanciát.
A kar beállításai és paraméterei
A kar hátulján található ellensúly a hangszedő lemezre gyakorolt tűnyomását állítja be. Ezt a beállítást, amelyet grammokban adnak meg, a hangszedő gyártójának ajánlásai szerint kell elvégezni, hogy elkerüljük a tű vagy a barázda idő előtti kopását. A kar előzetes kiegyensúlyozása (amikor a kar vízszintesen lebeg) kiindulópontként szolgál a tűnyomás beállítása előtt.
Az antiskating ellensúlyozza azt a centripetális erőt, amely a lejátszás során természetes módon a lemez közepe felé húzza a kart. Ezt a paramétert általában a tűnyomással megegyező értékre állítják, így elkerülhető a barázda oldalfalaira ható egyenetlen nyomás és a tű idő előtti kopása. A beállítás típustól függően skálázott tárcsával, mágnessel vagy ellensúllyal történik.
A VTA (Vertical Tracking Angle) a hangszedő cantileverének a lemez felületéhez viszonyított szögét határozza meg. Az azimut a hangszedő oldalirányú dőlését jelenti a lemez síkjához képest. Ezek a finombeállítások, amelyek a csúcskategóriás karokon érhetők el, optimalizálják a sztereó csatornaelválasztást és minimálisra csökkentik a torzítást. Egy vízmérték, egy tesztlemez és egy tűnyomásmérő megkönnyítik ezeket a precíziós beállításokat.
A lemezjátszó karjának cseréje
A hangkar cseréje jelentős fejlesztés a lemezjátszó teljesítményének optimalizálására. A művelet során ellenőrizni kell a karalap furatának kompatibilitását, és be kell tartani a lemeztányér középtengelye és a kar forgáspontja közötti, gyártónként meghatározott távolságot. A Rega, Pro-Ject, Ortofon, Thorens vagy az SME márkák a középkategóriától az audiofil referenciákig kínálnak csere- vagy kiegészítő karokat.